A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa visszamenőleges, 2022 januárjáig érvényes nyugdíjemelést vár el a kormánytól, mivel az infláció felülmúlta a tavaly év eleji várakozásokat, de még az évközi korrekciókkal együtt is veszítettek értékükből a juttatások. Az érdekvédelmi képviselet szerint a Központi Statisztikai Hivatal számítási módszertana sem megfelelő.
Az amerikai infláció még nem hozott teljes fordulatot, ezért túl korai lenne győzelmet hirdetni felette - mondta Gita Gopinath, az IMF tisztviselője tegnap a Financial Timesnak.
Németországban decemberben lassult és az elemzői várakozások alatt alakult az infláció éves szinten a német szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint.
2022-ben a világ legnagyobb jegybankjai olyan lépésekre kényszerültek, amelyekre 40 éve nem volt példa, a jövő közgazdasági tankönyvei egészen biztosan sokat hivatkoznak majd a tavalyi évre. Amit viszont még nem tudunk, hogy milyen felhanggal teszik majd ezt. Jelenleg abban reménykedünk, hogy a 2022-es jegybanki szigorítások évét sikerként jellemzik majd, ugyanis még csírájában elfojtották vele a magas inflációt. Megvan viszont az esély arra is, hogy a kamatemelések évét a recesszió éve követi majd, és ez némileg árnyalja majd a jegybanki szigorítás interpretációját.
A Fed nehéz helyzetben van, ugyanis döntenie kell, hogy vagy a gazdaságnak visz be egy nagyobb pofont, vagy magasabbra engedi az inflációs célt, veszélyeztetve ezzel az árstabilitást - írta véleménycikkében Mohamed El-Erian. Az írást a Yahoo Finance szemlézte.
Néhány hónappal ezelőtt az amerikai befektetők nem tartották elképzelhetőnek, hogy a Federal Reserve képes lenne puha landolást végrehajtani, most viszont egyre többen fogadnak arra, hogy pontosan ez fog történni -írja a Wall Street Journal.
A különféle tisztított, a tartós hatásokat megragadó inflációs jelzőszámok ugyanúgy pocsék képet festenek a hazai árfolyamatokról, mint a KSH nagy meglepetést okozó novemberi inflációs adata - derül ki a Magyar Nemzeti Bank értékeléséből.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról a hosszú és rövid futamú litván államadósság-kötelezettségek elsőrendű, "A plusz/A-1" osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írását olvashatják:
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatna egy kétlépcsős minimálbéremelést, miután jelenleg kifejezetten bizonytalan a gazdasági helyzet, azonban a másik nagy munkáltatói szervezet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége inkább éves megállapodásban gondolkodna. Ugyanakkor hajlandók lennének arra, hogy egy éven belül kétszer tárgyaljanak a bérekről, ha drámai gazdasági változás állna be a megegyezéshez képest.
A Portfolio hónapról hónapra megnézni, hogy miként alakult a magyar infláció európai összevetésben. A kép egyre kedvezőtlenebb, úgy tűnik, mára az árnyomás magasan idehaza a legerősebb az Európai Unióban.
A Magyar Nemzeti Bank már elküldte az idei és jövő évi gazdasági várakozásait a bértárgyalásokon érdekelt munkáltatói és munkavállalói szervezetek felé, de a kormány még nem közölte a saját előrejelzéseit. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek a munkaadók és a munkavállalók, de a korábbi évekkel szemben jóval nehezebb tárgyalások várhatók. Már csak azért is nehéz lehet majd a béralku, mert az infláció magas – októberben már 21,1 százalékos volt –, viszont a cégek teherviselőképessége a többszöröződő energiaárak miatt igencsak véges. A munkaadói oldal így nem éves, hanem ennél rövidebb távú béregyezségnek örülne. Ezt azonban a szakszervezetek egyelőre elutasítják.
Szeptemberben és októberben is 20 százalék fölött volt infláció és a következő hónapokban még szinte biztosan tovább emelkedik. Nagyon valószínű, hogy az előttünk álló fél évben 20 százalék fölött marad az infláció Magyarországon. De mi lesz azután? Beragad magas szinten vagy gyorsan csökkenni kezd? Előbbire már több példa is volt korábban, az utóbbi pedig a hivatalos (kormányzati és jegybanki) narratíva. Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, érdemes megvizsgálni a jelenlegi infláció természetét, választ keresni arra, hogy milyen szerepet játszanak benne a külső és a belső tényezők, ezekkel kapcsolatban milyen várakozásaink lehetnek, és hogy mit mond a magas inflációs időszakok természetéről a fenti összefüggésekben a tudomány? A rossz hír az, hogy a hatékony inflációcsökkentés nem jár áldozatok nélkül, annak az útja a gazdasági növekedés és az életszínvonal visszaesésén visz keresztül. De ki bólintana rá önként erre? Ahogyan Oliver Hazard Perry amerikai tengerésztiszt mondta az 1813-as Erie-tavi csata során: találkoztunk az ellenséggel, és mi magunk vagyok azok…
A 2022-es évközi nyugdíjemelés lezárulta után és az infláció elszabadulása közepette (ami a nyugdíjasokat hatványozottan érinti) új ígéret jelent meg a kormány részéről.
Több mint négy évtizedes rekordra gyorsult októberben az éves brit infláció, amelynek fő hajtóereje az energiahordozók árának emelkedése.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,5 százalékra gyorsult szeptemberben az egy hónappal korábbi 10,3 százalék után.
Egyre erőteljesebben látszik, hogy az Európai Unióban a magyar inflációval van a legsúlyosabb probléma. Bár a balti országok hivatalos inflációs mutatói még magasabbak a magyarnál, de már a nyári számokból is kiderült, hogy a jóval kevesebb torzító hatást tartalmazó maginflációs mutató idehaza a legcsúnyább. Ez a tendencia szeptemberre még erősebb lett, a magyar árindex már messze a legnagyobb az EU-ban.
Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon évtizedek óta nem látott infláció tapasztalható. Nálunk azonban kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag. Vagyis jól látható, hogy az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést. Akkor mégis miért vezet be újabb hatósági árakat a kormány?
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A legbefolyásosabb cégvezérek egymás után figyelmeztetnek az amerikai gazdaság állapota miatt. Az évtizedes csúcsokon lévő infláció, az orosz-ukrán háború, valamint a Fed egyre szigorúbb monetáris politikájának együttese pedig a cégvezérek szerint minden bizonnyal elhozhatja a recessziót, a kérdés már csak az, hogy mikor, és meddig tart majd.
Ebben van az is, hogy Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak
Az előre hozott választás nagy kockázat.
A kormányzati ciklus első felének eredményeit értékeltük.
A földgáz megvonásával akarta megfagyasztani Európát Vlagyimir Putyin, de ma már a Gazprom zuhanása ránthatja magával az egész orosz gazdaságot.
Sokan várják a döntést.
